Regular

Tegnap azért nem aludtam el hajnali 2 előtt, mert úgy éreztem, úgysincs miért ma felkelni :-/ (pedig 11-kor már álmos voltam…). Úgyhogy ma, miután 9:20-kor felébredtem arra, hogy pisilni kell, és 10:20-kor lenyomtam az órát, 11:55-kor ébredtem magamtól :-/.

Viszont azt hiszem, ennél egyértelműbb szimbólumokkal telepakolt álmom nem volt azóta, hogy egyszer azt álmodtam, hogy megszívtam egy szivart, ami felrobbant, és olyan lett a nadrágom (igen, és akkor képzeljétek el, hogy ezt a az első egyetememen meséltem, és a tanárommondta, hogy hátööö, ő érti ezt az álmot 😛 ) (ez a tanárom az, aki így összejövögetett a diákjaival, meg köztünk is volt valami majdnem szex egyszer, de én akkor amúgy már gyakorlatilag végeztem)

[egy kis közbevágás, mert ezt a privát blogomból másoltam ide, és ott mindenki tudja, hogy G. kicsoda, én is emlegettem már sokat, csak egyáltalán nem nevesítve: ő az, akivel 19 éves koromban voltunk valamiféle elbaszott “kapcsolatban”, ő akkor majdnem 40 volt, és minél több idő telik el, annál jobban undorodom ettől az egésztől]

Szóval álmomban G.-vel voltunk egy roadtripen, pontosabban azért, mert mentünk valakikhez, és oda kellett érni. Az tuti, hogy az ő valakijeihez kellett, és végig baszogatott, hogy siessek. Vagyis nem is ez volt, hanem az, hogy voltunk egy boltban, és zavarta, hogy én még elmegyek ilyen dobozos jegeskávéért (ha már rendesre nincs idő…), aztán nem engedte, hogy megigyam a kávét és elszívjak egy cigit. És érdekes módon ugyan mindig mondtam neki, hogy hagyjon már, akkor is elszívom, de szerintem mire odaértünk, nem is cigiztem. És amikor odaértünk, egy ilyen puccosabb hely volt az egész, és valami tinilánynak a szülinapját ünnepelték, de tudjátok, iilyen “gazdag-módon”, legalábbis ahogy sorozatokban ábrázolják, hogy összegyűlik az egész család, meg a családnak mindenféle barátai, rokonai és üzletfelei, és puccos az egész. Jó, nem volt ANNYIRA puccos, de egy kicsit azért igen. És ráadásul valami 16 éves lány szülinapja volt, szóval tökre nem is értem így ébren, hogy mit kerestünk ott, de biztos G. valamelyik rokonának/barátjának/üzletfelének a lányának volt a szülinapja. Rajtam meg egy rózsaszín harisnya volt, ami ráadásul túl nagy volt rám (tegnap rendrakás közben találtam egyet, kb egyébként a G.-s időszakban vetem, vagyis valamivel utána ), szóval nem néztem ki túl okésan. Na mindegy, az lett a vége, hogy kimentem a helyről, cipő nélkül, hogy rágyújtsak.

Volt egyébként még egy érdekes mozzanat, hogy mentünk kb arra, amerre a némettanárom van, és összetalálkoztunk valakivel, akit ismerek, és köszöntem neki. Ez azért volt ilyen érdekes mozzanat, mert amíg 19 voltam, addig kicsit kínosan éreztem magam G.-vel nyilvános helyen, merthogy ő annyival idősebb, de most már felnőtt vagyok, szóval nem furi, hogy ennyivel idősebb emberekkel mászkálok (meg ugye relatíve annyival már nem idősebb, na).

Azért vicces, hogy a rózsaszín harisnya szerintem azért bukkant fel, mert tegnap találtam meg, és a barátnőmnek lefényképeztem, mert lehet, hogy kéri. Illetve mostanában sokat gondolok G.-re, mióta a másik barátnőm (aki ismeri) véletlenül összefutott vele, és kb én is várom, hogy véletlenül találkozzunk. Amikor pénteken az Ikeaban voltunk tesómmal, gondolkodtam azon, hogy azt se bánnám, ha ott lenne, pedig ritka szarul néztem ki, de nem is azt akarom neki megmutatni, hogy jól nézek ki, hanem azt, hogy FELNŐTT VAGYOK. Nem tudom, miért. Behozhatnám a pszichológushoz a témát, de nem annyira a mélyebb dolgokra megyünk rá, hanem arra, hogy pl. ne gondoljam azt, ha valaki gáz módon bánik velem, hogy a.) az én hibám, b.) a másik egy szörnyeteg, és úristen, de hülye vagyok, hogy én ezt hagytam, meg hogy pl. tudjam, hogy azért leszek egyre rosszabbul, mert itthon vagyok egész nap, és ezen BÁRMILYEN kimozdulás és tevékenység segítene.

Annyiban mondjuk lehetséges, hogy van neki létjogosultsága, mert tegnap épp az volt bennem, hogy párt találni most nem tudok, mert ellenséges vagyok mindenkivel, viszont egy olyan ember kéne, aki csak úgy van, és megért és szeret. Ami azért egy eléggé felelősségmentes dolog lenne, arról szólna, hogy a másik van értem és nem fordítva. És G. ilyen volt abból a szempontból, hogy mindig én voltam a fő téma, és az, hogy velem mi van. Az más kérdés, hogy segíteni egyáltalán nem segített, és tegnap az is eszembe jutott, hogy ha bármit mondanék neki, az többek között az lenne, hogy “haver, az nem tűnt fel, hogy én egyszer se mentem el?”. Meg így végiggondoltam, hogy úristen, én egyáltalán élveztem bármilyen vele való együttlétet? Olyanra emlékszem, ami jól indult, de aztán persze nem lett jó, és szerintem azért voltam ezzel oké, mert akkoriban mindig ez volt, sosem lett nekem igazán jó semmilyen együttét (és még csak nem is arról beszélek, hogy volt-e orgazmusom). Van egy eset, amire konkrétan emlékszem, amikor már iszonyú sovány voltam, és úgy szexeltünk, és én voltam alul, és konkrétan megfájdult a hasam, mert ööö, neki elég hosszú, és akkoriban extrán érzékeny voltam, valószínűleg a soványság miatt. És szerintem még azt is végigcsináltuk, pedig biztosan nem élveztem belőle semmit. Hát vazzeg.

Categories

Top Posts & Pages